Megihletett az elmúlt napok nyárias melege, így kiszabadultam a kertbe. Kapáltam, ültettem, füvet nyírtam… aztán egyszer csak fájdalmat éreztem a pocakomban. Azonnal tudtam, hogy túllőttem a célon. Várandós vagyok, egy pici baba nő a pocakomban! Ezt sosem lenne szabad elfelejtenem! Pihenni is kell!!!
De végre úgy érzem, hogy tele vagyok energiával, szépítgetni szeretném a környezetemet. A szakirodalom szerint pont ilyenkor, a 2. trimeszterben éled fel a nőkben a fészekrakó ösztön. Ilyenkor a kismamák pocakja még nem olyan nagy, és el is múlik az első harmadban annyira jellemző fáradékonyság. De fel is hívják a figyelmet arra, hogy a várandósság egy veszélyeztetett állapot. Nem szabad félvállról venni. Egyszóval azt ajánlják, hogy a kismamák tegyenek-vegyenek, de ésszel! Hát most már én is így fogok tenni, és másra hagyom a 2 órás kapálást!
Orvosom felhívta a figyelmemet arra is, hogy ebben az időszakban vashiány alakulhat ki, amit vasban gazdag táplálék bevitelével kell pótolni. Én utánanéztem, hogy mik lehetnek azok. Vörös hús, máj és tonhal fogyasztását javasolják, amikről a védőnőmtől viszont azt hallottam, hogy várandósság ideje alatt csak mértékkel fogyaszthatók. Na, akkor oldja fel nekem valaki ezt az ellentmondást! Addig is gyorsan bekapok egy vastablettát
Egyébként valóban odafigyelek a táplálkozásra. Már az első terhességem alatt is kerültem a penészes sajtokat – a liszteriózis miatt -, a nyers húsokat, tojást – a különböző kórokozók miatt -, és tengeri halakat is csak mértékkel fogyasztottam a bennük felhalmozódott higany miatt. Minden étkezés során eszem zöldséget, és gyümölcsöt naponta kétszer.
De az az igazság, hogy megdöbbentem az interneten található sok-sok „jó tanácstól”. Mindenhol hangsúlyozzák, hogy az ember nem kettő helyett eszik, de ennek ellenére annyi ételt sorolnak fel szükségesként, ami szerintem másfél napi adagnak felel meg.
Szerintem mindenki egyen annyit, amennyi jól esik neki. Persze ne az édesség legyen az alapvető élelmiszer, és próbálkozzunk meg minél egészségesebb ételeket fogyasztani, vagyis kerülni a félkész és gyorskajákat, de a tiltott ételeken kívül szerintem bármit lehet bátran fogyasztani.
Én például minden nap eszem édességet. A kívánósságom ebben ki is merül. De tényleg, majd megőrülök azért, hogy minden nap lecsússzon egy kis süti, csoki, kakaóscsiga, ami egyébként egyáltalán nem jellemző rám. Mégis tegnap ráálltam a mérlegre és eddig összesen 5,5 kilót híztam. Szerintem az nem sok…, vagy igen? :-)
Az édesség iránti vágyamat hétvégén epres tortával csillapítottam. Édes, tele vitaminnal és rosttal! Én valahogy így próbálok meg odafigyelni magunkra, a kis Tökire és magamra! Van más ötletetek is? Osszátok meg velem!
Szép estét Mindenkinek! Puszi! Vanda